SKÓCIA: A skótok többsége (55,3 százaléka) idén szeptemberben a Nagy-Britanniától való elszakadásról kiírt népszavazáson a több mint 300 éve fennálló brit unió további fennmaradása mellett állt ki. David Cameron brit kormányfő ennek ellenére Skóciának az eddiginél lényegesen több önrendelkezési jogot ígért, ahogy a többi országrész - Anglia, Wales és Észak-Írország - számára is nagyobb önállóságot helyezett kilátásba.
KRÍM: A kijevi nyugatbarát kormány megalakulása után az oroszpárti erők rohamtempóban kitűzték a függetlenségi népszavazás időpontját az Ukrajna részét képező Krím félszigeten. 2014 márciusában a helyi választók 97 százaléka támogatta a nemzetközileg nem elismert referendumon a csatlakozást Oroszországhoz. Kijev, az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok is bírálta a lépést, amely szerintük az ukrán, valamint a krími régió alkotmányába ütközik.
MONTENEGRÓ: Az egykori jugoszláv tagköztársaság 2006-ban jelentette be, hogy kilép a Szerbiával alkotott államszövetségből. Egy népszavazáson a választók 55,5 százaléka döntött a függetlenség mellett. Az Európai és Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács választási megfigyelői elégedettek voltak a voksolás menetével. Jelentésük szerint a szavazás a nemzetközi demokratikus előírások betartásával zajlott.
DÉL-OSZÉTIA: A kaukázusi régió 1990-ben egy polgárháború során gyakorlatilag elszakadt Grúziától. Egy nemzetközileg nem elismert referendumon 2006-ban a szavazók több mint 90 százaléka voksolt a függetlenségre. Oroszország a régió védelmező hatalmának tartja magát, és 2008-ban háborút vívott Grúziával az új határok biztosítása végett.
DÉL-SZUDÁN: Több mint 20 év polgárháború után Szudánban 2005-ben a központi kormány és a felkelők aláírtak egy békemegállapodást, amely Dél-Szudánnak széles körű autonómiát biztosított. 2011-ben a dél-szudániak 98 százaléka voksolt a függetlenségre egy Szudán által elismert népszavazáson, és a déli országrész még abban az évben szuverén állam lett.
KELET-TIMOR: A portugálok 450 éves gyarmati uralma és a 24 éven át tartó indonéziai megszállás után 1999-ben - az ENSZ védnöksége alatt megrendezett referendumon - Kelet-Timor lakosságának 78,5 százaléka a Jakartától való függetlenség mellett döntött. Az indonéziai parlament elismerte az eredményt, de a Jakarta-párti milíciák tevékenysége miatt terrorhullám söpört végig a szigeten. A mészárlásnak végül egy nemzetközi gyorsreagálású haderő vetett véget, majd Kelet-Timor az ENSZ igazgatása alá került, míg végül 2002-ben elnyerte szuverenitását.